KÖSZÖNTJÜK
PÖRDEFÖLDE KÖZSÉG HONLAPJÁN

 
 
KEZDŐLAPÖNKORMÁNYZATAKTUÁLISGALÉRIAKAPCSOLAT  
TÖRTÉNET

A település az ősidők óta lakott. Első okleveles említése possessio Perdefeld elnevezéssel 1389-ben található.
1531-ben birtokosa volt Horváth Lukács, akinek 8 jobbágya volt. Bánffy Lászlónak is volt 7 portája. 1576-ban a török teljesen felégette és pusztává tette a falut. 1589-ben Bánffy János és Nádasdy Ferenc közötti osztozkodásról kiadott levél szerint 13 ház volt itt, ebből 6 a Bánffy család három tagjáé, öt Nádasdy Ferencé és kettő Deörsfy Ferencé volt. A Bánffyi család kihalásával a birtok teljesen Nádasdy Ferencé lett. így miután azonban felségárulásért elítélték, a kamara tulajdonába került

Egy 1694-ben Kismartonban kelt oklevél szerint mivel a herceg az "alsólendvai és lenti jószágaihoz tartozó különféle puszta helyek megszállása végett szegény embereitől szüntelenül búsíttatván, elrendelte hogy az efféle pusztai megszállásra szegény embereinek kiadassanak." Az első birtokmegszálló gazda Tatai János volt.

A Perde-patakon két egykerekű malom volt, a falu határában az Eszterházyak 40 holdas szántója és 25 kocsi szénát adó rétje volt.

Pördefölde a pákái templom hatósága alatt volt, katolikusok lakták, temetője nem lévén Pákán temetkeztek. A szombathelyi püspök első vizitációs feljegyzése szerint 1778-ban új harangjuk volt.

1848 előtt úrbéres község volt.

Az épületeket kizárólag fából építették,   keresztvéges, boronafalu, szelemenes-

 

ollószáras tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületek voltak jellemzőek. A két puszta Kúria és Kámaháza elkülönült a községtől. A falu viszonylagos zártsága miatt sokáig őrizte a hagyományokat. A kúriai halmokhoz és kámaházi hatalmas tölgyhöz kapcsolhatók a göcsejiek eredetmondája.

Pördefölde szerkezetét tekintve a környező Göcseji kisfalvakhoz hasonlóan egyutcás, szalagtelkes. A község legkorábban lakott része a mai Fő utca. A Kossuth utcában található istálló és a környező földek a majorság területe volt, ahol cselédlakások is helyet kaptak. A Petőfi utca épületállományát is tekintve jóval később épült ki, de megőrizve a hagyományos szalagtelkes telekstruktúrát. Az épületek őrzik a hagyományos formavilágot: találhatók utcára merőleges vagy azzal párhuzamos tetőgerincű épületek, mind a XX. század elejéről maradtak fenn. Pördefölde egyik értéke, hogy zsáktelepülés, így a múlt fennmaradt építészeti emlékeinek megőrződtek.

A beépített területek lakóterületek. A lakóépületeket a telek utcai homlokvonalán vagy kisméretű élőkért után helyezték el, amit szorosan, sokszor egybeépítve mezőgazdasági épületek követnek. Az intézmények, kereskedelmi egységek a lakóterületen elszórtan találhatók. Önálló zöldterületek nem találhatók, kialakításukra igény a sok nagyméretű magánkért miatt nem jelentkezett.

A település külterületének jelentős hányadát foglalják el az erdők, a patakvölgyekben pedig rétek találhatók. A fenti II. katonai felmérési térképen szinte az egész község erdőség volt, mára már lecsökkent a területe, de nem drasztikus mértékben. Az erdőgazdálkodás fellendülésekor kiépítették a völgyekben a kisvasutat, ami a mai napig ipari céllal üzemel.

A külterületi utak mind földutak, nehezen járhatók. Ezek még szekérútként alkalmasak voltak a szomszédos községek megközelítésére, de mára már szinte járhatatlanok gépkocsival.

 
 

Közérdekű adatok